Amikor ezt írom, éppen hazaérkezőben van Szájer József és Gulyás Gergely politikusok a Helsinki Bizottság amerikai központjából ahol tegnap egy "idős bácsika", azzal ültette le a kispadra országunk képviselőit, hogy itt már megint csúnyán viselkedik a kormány, amit a nép kétharmaddal mert demokratikusan megválasztani, és az ő beleegyezésük nélkül csak úgy maguk merik módosítgatni a saját alkotmányukat.

Az a Helsinki Bizottság akik máig nem ítélik el a magyarok verését délvidéken és az a Helsinki Bizottság akik a 2006-s retardált "ballib" tombolás esetében, mélyen hallgattak amikor embereket vertek a rendőrök az utcán símaszkban viperával.  Majd ez az "idős bácsika" néha összekeverte az országunkat Ausztriával, amin szerintem nem csak nekünk kellene megsértődnünk, hanem a jól nevelt "sógoroknak" is. Ekkor még nem ért véget a rossz tanuló felelj játék, mert a csoport kiegészült egy két antiszemita megnyilvánulást számon kérő aggodalmaskodóval. Akik azt harsogták amit a fülükbe súgtak, hogy itt aztán akkor antiszemitizmus van mint az ordas náci Németországban egykor.  És akkor telt be egy kicsit a poharam, amikor már megint a Jobbikot keverték a Fidesszel és ebből a koktélból jött össze a fasizálódó diktatórikus állam képe előttük.

Állj és ne tovább, mert megint ott tartunk ahol kezdte a kormány úgy 2010 környékén, kispadon mi magyarázzuk a magyarázhatatlant, degenerált betegesen ostoba embereknek akiknek fogalma sincs arról, hogy hol van Budapest vagy Bukarest, de még Bécs is ebbe a tengelybe tartozik a fejükben.  Ott ülünk, és Nekünk kell magyarázkodni Amerika előtt, akik nem olyan rég egy arab országba úgy vitték a demokráciát, hogy az Helsinki Bizottság is belesápadt. Kínzások és emberek meggyalázása számos esetben, képekkel dokumentálva amerikai katonák által. Mi ott ülünk a kispadon és hallgatjuk ahogy arról beszélnek emberek, "hogy az már felháborító ahogy itt a zsidókról és etnikai alapon történő kirekesztésről szóló beszédek hangozhatnak el". "Mit képzel ez az ország, hogy a választási rendszerébe behozza a külhoni magyarokat, és csak azokat."  Az ember meg csak néz, és nem érti ezek hol élnek, miről beszélnek. Amikor a nyugatos Európa még eltűri a Benesi dekrétumok létét a Szlovák és Cseh törvények között.

Országunk kispadon ül, és hallgatja ahogy ordenáré módon Frankestein teremtményéhez hasonlítják alkotmányát. Mert megtehetik, mindent és mindenkor, hogy aztán a hazai ellenzék sajtója, azt harsoghassa bele az éterbe, és a web elbutult lakosságának fülébe, " tessék már megint kispadon vagyunk, szégyen és gyalázat ".
Hozhatjuk a számos érvet és kifogást, nem érdekel ez ott senkit, mint ahogy itthon sem azoknak a fejében akik becsukott szemel és betapasztott füllel járnak és csak azt mormolják, diktatúra, diktatúra.

Egyet tehetünk, nem vesszük mi sem figyelembe őket, az örök pesszimistákat, a rosszakarókat, az okoskodókat, a diktatúrát kiáltó kisebbséget. Mert "ordító egerek" és kész, akik saját hazájukra és saját fajtájukra is rátámadnának ha végre kikerülhetnének önnön maguk kreálta labirintusukból.  Ők azok akik kispadra küldik az országot és azt szeretnék, hogy ott is maradjunk.  De mi nem erre adtuk a voksunk, és nem erre adjuk ismét, hanem arra, hogy ez a kirekesztés és megkülönböztetés egyszer és mindenkorra a szemétdombra kerüljön ósdi ultraliberalizmusuk és baloldalinak hazudott álmaikkal együtt.
Fel kell állni a kispadról  (Tibididzséjj)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.